Hajdina csíra

Nagyon fontos lépés a hajdina csíráztatása, hiszen csak így tudjuk nyersen ehetővé tenni a magot. Nyersen, csíráztatás nélkül ehetetlen, emésztési zavarokat okoz egy enzimgátló anyag (tripszin inhibitor) jelenléte miatt.

Kereskedelmi forgalomban többféle hajdinát lehet kapni, oda kell figyelni, hogy ha csíráztatni szeretnénk, akkor a világos, kissé zöldes árnyalatú magokat vásároljuk meg, és a barna színűt hagyjuk meg azoknak, akik nem csíráztatni, hanem megfőzni szeretnék. (úgy is nagyon finom, sokan szeretik)

Milyen eszközre van szükség a csíráztatáshoz? 
Sokan befőttes üvegben csíráztatnak, ennek előnye, hogy nem hagyja a magokat kiszáradni, és pangó víz sem marad a magok alatt. Ennek lényege, hogy a befőttes üveg szájára teszünk egy lyukacsos anyagot, melyet egy befőttes gumival fogunk rá. Az üveget fejjel lefelé, kicsit ferdén beleállítjuk egy tálba, vagy rácsra, hogy a felesleges víz el tudjon távozni. A másik megoldás, ahogy én készítem, semmi extra, egy sima konyhai tálban csíráznak a magok, ott a konyhapulton. Ennek előnye az egyszerűsége, hátránya, hogy a felső magocskák hamar ki tudnak száradni, ugyanakkor a tál alján ülők pedig esetleg punnyadnak az odacsurgott vízben. A tálas megoldásnál többször kell öblíteni, gondoskodni róluk, hogy hosszú ideig egy mag se érezze rosszul magát.

Mit kell biztosítani a csírázó magoknak? 
Nagyon egyszerű a válasz: állandó nedvességet. Ne hagyd, hogy csírázás közben kiszáradjon, de azt sem szereti, ha ellepi a víz!

Mit kell ahhoz tenni, hogy a csírázó magok jól érezzék magukat (és legyen kedvük csírázni) ? 
Gyakran kell öblíteni, felönteni vízzel, majd jól átöblíteni, a vizet lecsepegtetni róluk.

No akkor lássuk: 

1. beáztatás: Először több vízzel át kell mosni, majd be kell áztatni legalább 1 órára a hajdinát. Lehet többre is, de felesleges, mert ennyi is elég neki. Utána le kell önteni róla a vizet, és magára kell hagyni.

2. csírázás: 8 órán belül és utána is legalább 8 óránkét egyszer jól át kell öblíteni. Az a tapasztalatom, hogy nem elég szűrőben a csap alá tartani. A tálat, amiben csíráztatsz, tele kell engedni vízzel, és kézzel jól át kell forgatni, át kell mozgatni, nem egyszer. Le kell szűrni, majd újra felönteni vízzel, átkavarni, majd újra le. Ezt addig, amíg a hajdinán keletkezett nyálkás, nyúlós anyagot teljesen le nem öblítetted.

1 nap után már megjelennek a picike csírák, ilyenkor már lehet fogyasztani. Előbb nem!

3. felhasználás: az első naptól a harmadik napig a legjobb a hajdina csíra felhasználása. Tele van életerővel, enzimekkel, vitaminokkal. Remek pástétom, szósz, fasírt, kenyér, hajdina kása készíthető belőle. A harmadik nap után kezd kellemetlen szaga lenni, még ilyenkor is ehető, csak már nem annyira finom. Ha előbb jön a kellemetlen szag, akkor vagy pörkölt hajdinát vettél, vagy nem öblítettél elég jól.

Tipp: A második nap után, ha tudod, hogy nem fogod aznap felhasználni a hajdina csírát, tedd be a hűtőszekrénybe. (Nem fagyasztó!) A hűtőből még + 2-3 napig fel tudod használni.

4. Aszalás: ha marad csíra, és nem használod fel, akkor érdemes megaszalni, mert így később bármikor fel tudod használni. A paprikás ropogós, nyers pizza és a nyers ropogós műzli fontos összetevője! Így érdemes úgy csinálni, hogy aszalt hajdina csíra mindig legyen jól zárható dobozban a kamrádban!
Sütőpapíron egyenletesen terítsd szét a csírákat, és aszalógépben 3-4 óra alatt először 60 fokon, majd fél óra elteltével 45 fokon szépen szárítsd ki. (sütőben, napon, radiátoron… )

Teljesen semleges íze van, így alkalmas édes és sós ételek készítésére egyaránt. Melegítő hatású, így télen nélkülözhetetlen alapanyaga a nyerskonyhának.